A magyar kultúra napját minden év január 22-én ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon végezte el a Himnusz végleges szövegének letisztázását 1823-ban. Az ünnep 1989 óta hivatalos, célja pedig a magyar kulturális örökség megőrzése, ápolása és népszerűsítése.
Kölcsey Ferenc, 1823 januárjában írta meg hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. A mű nem csupán irodalmi alkotás, hanem a magyar nemzeti identitás egyik legfontosabb kifejezője is. A Himnusz olyan történelmi értékeket hordoz, amelyek a magyarság öntudatát és összetartozását erősítik. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "a Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül. 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. A cél az volt, hogy a költeményhez méltó, hivatalos dallam szülessen.Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először, az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor. Az 1840-es évek végén ünnepi alkalmakkor még felváltva, vagy együtt énekelték a Hymnust és a Szózatot, addig az ötvenes években a Hymnus lett a nemzeti érzelmeket jobban kifejező népének.
A Himnusz hivatalossá tétele csak 1989-ben történt meg az Alkotmányban, bár korábban is széles körben nemzeti szimbólumként használták. A 20. század folyamán több modern feldolgozás is készült belőle, de az eredeti Erkel-féle változat maradt a hivatalos verzió. Magyarországon január 22-én ünneplik a Magyar Kultúra Napját, mivel Kölcsey ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát 1823-ban.
Az ünnep alkalmából azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről.
Forrás: hirado.hu
